2025.05.29.
Annyira jó, hogy van a világnak egy Bruce Perry-je!
Ha csak a Ketrecbe zárt fiút írta volna meg, akkor is nyugodtan hátradőlhetne, de persze az ilyen figurák ritkán szoktak elkényelmesedni!
Csodálom is, hogy az Anyugi 5 éve alatt még sosem írtam arról a modellről, amely az angol kulcszavai alapján 3R-modellként vonult be a köztudatba és a gyermeknevelési szakkönyvekbe.
Ezennel szeretném pótolni ebbéli hiányosságomat!
Összegyűjtöttem, három érvet amellett, miért szánj időt a megismerésére!
✅ segít megérteni, hogy egy érzelmi vihart átélő gyermek nem tud rögtön „észérvekkel” reagálni – előbb biztonságban kell éreznie magát.
✅ jól alkalmazható hisztiknél, szorongásoknál, magatartási problémáknál
✅ lépésenkénti megközelítést ad a nehéz helyzetek kezeléséhez
Vegyünk egy teljesen átlagos, minden kisgyermeket nevelő családban ismert, hétköznapi helyzetet: a gyermek veszít a társasjátékban... Egy ovis nap után, éhesen, egy olyan játékban, amelyben többnyire nyerni szokott....
Megvan? Elképzelted?
Fülsiketítő kiabálás, csalás reklamálása, repül a játéktábla és potyognak a krokodilkönnyek....
Na, ha ilyenkor előállsz az észérvekkel:
"Majd máskor Te nyersz!"
"Ugyan már, miért mondod ezt, nem csalt senki!"
"Ilyen ez a játék, egyszer nyerünk, másszor veszítünk."
Azzal - talán tapasztaltad is - nem sokat segítesz.
Akkor mit csináljak? - Szinte hallom is a kérdésedet! Itt a kulcs, mindjárt ki is fejtem, hogy működik!
Amíg a gyermeked testét szétfeszíti az ideg, nincs helye a beszélgetésnek, előbb abban kell segíteni, hogy a teste megnyugodjon. Segíthet a mozgás, a légzőgyakorlatok.
Első R (regulate) pipa.
Na, de még mindig nem jött el az ideje a magyarázásnak!
Légy türelmes - a második lépés a kapcsolódás!
Empatikusan elfogadjuk, amit érez, validáljuk azt.
"Óóó, nagyon szerettél volna nyerni, igaz?"
"Hű, ez a játék most igazán felbosszantott, ugye?"
Segítünk neki, hogy újra érzelmi biztonságban érezze magát.
Második R (relate) is megoldva.
És jöhet VÉGRE-VALAHÁRA a 3.R (reason), amit egyik szülő sem hagyna ki (annyira nem, hogy előszeretettel kezdenénk sokszor ezzel...):
a történtekről való közös gondolkodás, jobb problémamegoldó stratégiák kidolgozása.
Ha a gyermekünk megnyugodott, és érzelmileg kapcsolódott hozzánk, akkor már nyert ügyünk van, jöhet az edukálás, a közös ötletelés hatékonyabb megoldások kidolgozása céljából.
Ugye, nem is olyan bonyolult?
Tegyetek egy próbát,
Szeretettel,
Reni