Rossz evő? Problémás az elalvása? Nehezen szabályozza az indulatait? Társaságban félénk, visszahúzódó? Nehezített a beilleszkedése? Féltékeny a testvérére? Motiválatlan? Hosszan sorolhatnám tovább azokat a jeleket, amikkel a gyermekek - személyiségüktől, környezetüktől függően - üzennek az őket gondozóknak: "Segítségre van szükségem, egyedül nem tudok megbírkózni azzal az élethelyzettel, amiben vagyok!"
Szakmai tapasztalatom alapján a gyermekekkel való munka fókuszában a személyiségfejlődésük optimális támogatása és a szülőkkel való kapcsolattartás áll. Utóbbi egyrészt a változás nyomon követése, másrészt a család támogatása miatt elengedhetetlenül fontos.
Mindig figyelembe kell venni az egészséges fejlődés korrekciós lehetőségét, így a beavatkozás sosem lehet több, mint egy apró lökés, ami a helyes mederbe tereli vissza a fejlődésüket.
A felnőttekkel szemben, a gyermekek elsődleges kifejezésmódja a cselekvés, így a játék és az alkotás nyelvén keresztül tudják leginkább kommunikálni belső tartalmaikat, és a változáshoz vezető út is leginkább ezeken a csatornákon keresztül érhető el.
A Magyar Pszichoterápiás Egyesületnél megszerzett integratív gyermekterapeuta végzettségem szemléletét használom a gyermekekkel való alkalmak során. A módszer széleskörű eszköztárat biztosít, helyet kapnak benne dramatikus elemek, kreativitást facilitáló művészeti technikák, mesékkel való munka. Érvényesülnek benne családterápiás megközelítések, használja a tranzakcióanalízis főbb gondolatait, a szociálpszichológia és a kognitív tanuláselmélet alapelveit.
Miért integratív a módszer elnevezése?
- integratív a kliensek összetételét illetően: a legkisebbektől kezdve egészen a serdülőkig nyújt megoldásokat, de kardinális része a szülőkkel való aktív együttműködés is
- integratív az eszközkészletét tekintve: a játékterápia, pszichodráma, művészetterápia, meseterápia, családterápia eszközeit használja minden esetben a gyermek személyiségéhez, fejlődési szintjéhez és a probléma jellegéhez igazodva
- és integratív célját tekintve: az együttműködés akkor sikeres, ha a gyermek sikeresen visszaintegrálódik abba a mikrokörnyezetbe, amely a vele kapcsolatos problémát jelezte
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Az első egy-két alkalommal a szülővel tájékozódó beszélgetés során körvonalazzuk a problémát, mi az, amiben segítséget kér a család, mi tartozik ebből az én kompetenciahatáraim közé.
Ezt követően a gyermekkel következik egy állapotfelmérés valamint, mely 3-5 alkalmat vehet igénybe. Ekkor a foglalkozások fő célja a teherbíró, bizalomra épülő kapcsolat kialakítása valamint a gyermek érzelmi állapotának, megküzdési repertoárjának a feltérképezése.
Majd egy szülőkonzultáció keretében az eredmények és tapasztalatok visszajelzése történik, és ez után dolgozzuk ki a pszichológiai segítségnyújtás kereteit.
A gyermek életkorától, személyiségétől függően kerül sor a támogatáshoz leginkább megfelelő eszköz megválasztására (báb, kreatív technikák, mesék, irányított szabad játék).
A gyermekkel való találkozások mellett rendszeresen konzultálok a szülőkkel is, mert csak szoros együttműködés mellett várható tartós és kedvező változás..
Az Anyugi keretében végzett gyermekpszichológusi tevékenységemet KATA adózású egyéni vállalkozóként végzem. Ennek megfelelően kizárólag magánszemélyek részére tudok szolgáltatást nyújtani, valamint csak magánszemélyek nevére tudok számlát kiállítani.
Jogi személyek (pl. cégek, óvodák, iskolák, alapítványok, egyesületek) részére sajnos nem áll módomban számlázni.
A gyermek vizsgálatához és pszichológiai gondozásához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, különélő vagy elvált szülők esetében is, amennyiben közös a felügyelet, ezt igazolni kell a közös munka megkezdése előtt.
Peres esetekben nem áll módomban szakvéleményt kiállítani, mivel nem rendelkezem igazságügyi szakértői végzettséggel.