Rossz evő? Problémás az elalvása? Nehezen szabályozza az indulatait? Társaságban félénk, visszahúzódó? Nehezített a beilleszkedése? Féltékeny a testvérére? Motiválatlan? Hosszan sorolhatnám tovább azokat a jeleket, amikkel a gyermekek - személyiségüktől, környezetüktől függően - üzennek az őket gondozóknak: "Segítségre van szükségem, egyedül nem tudok megbírkózni azzal az élethelyzettel, amiben vagyok!"
Szakmai tapasztalatom alapján a gyermekekkel való munka fókuszában a személyiségfejlődésük optimális támogatása és a szülőkkel való kapcsolattartás áll. Utóbbi egyrészt a változás nyomon követése, másrészt a család támogatása miatt elengedhetetlenül fontos.
Mindig figyelembe kell venni az egészséges fejlődés korrekciós lehetőségét, így a beavatkozás sosem lehet több, mint egy apró lökés, ami a helyes mederbe tereli vissza a fejlődésüket.
A felnőttekkel szemben, a gyermekek elsődleges kifejezésmódja a cselekvés, így a játék és az alkotás nyelvén keresztül tudják leginkább kommunikálni belső tartalmaikat, és a változáshoz vezető út is leginkább ezeken a csatornákon keresztül érhető el.
A Magyar Pszichoterápiás Egyesületnél megszerzett integratív gyermekterapeuta végzettségem szemléletét használom a gyermekekkel való alkalmak során. A módszer széleskörű eszköztárat biztosít, helyet kapnak benne dramatikus elemek, kreativitást facilitáló művészeti technikák, mesékkel való munka. Érvényesülnek benne családterápiás megközelítések, használja a tranzakcióanalízis főbb gondolatait, a szociálpszichológia és a kognitív tanuláselmélet alapelveit.
Miért integratív a módszer elnevezése?
- integratív a kliensek összetételét illetően: a legkisebbektől kezdve egészen a serdülőkig nyújt megoldásokat, de kardinális része a szülőkkel való aktív együttműködés is
- integratív az eszközkészletét tekintve: a játékterápia, pszichodráma, művészetterápia, meseterápia, családterápia eszközeit használja minden esetben a gyermek személyiségéhez, fejlődési szintjéhez és a probléma jellegéhez igazodva
- és integratív célját tekintve: az együttműködés akkor sikeres, ha a gyermek sikeresen visszaintegrálódik abba a mikrokörnyezetbe, amely a vele kapcsolatos problémát jelezte
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Az első egy-két alkalommal a szülővel tájékozódó beszélgetés során körvonalazzuk a problémát, mi az, amiben segítséget kér a család, mi tartozik ebből az én kompetenciahatáraim közé.
Ezt követően a gyermekkel következik egy állapotfelmérés valamint, mely 3-5 alkalmat vehet igénybe. Ekkor a foglalkozások fő célja a teherbíró, bizalomra épülő kapcsolat kialakítása valamint a gyermek érzelmi állapotának, megküzdési repertoárjának a feltérképezése.
Majd egy szülőkonzultáció keretében az eredmények és tapasztalatok visszajelzése történik, és ez után dolgozzuk ki a pszichológiai segítségnyújtás kereteit.
A gyermek életkorától, személyiségétől függően kerül sor a támogatáshoz leginkább megfelelő eszköz megválasztására (báb, kreatív technikák, mesék, irányított szabad játék).
A gyermekkel való találkozások mellett rendszeresen konzultálok a szülőkkel is, mert csak szoros együttműködés mellett várható tartós és kedvező változás..
A gyermek vizsgálatához és pszichológiai gondozásához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, különélő vagy elvált szülők esetében is, amennyiben közös a felügyelet, ezt igazolni kell a közös munka megkezdése előtt.
Peres esetekben nem áll módomban szakvéleményt kiállítani, mivel nem rendelkezem igazságügyi szakértői végzettséggel.